Published in Industry Insights
A jószáglopás szervezetté válik: 233 németországi szarvasmarhától egy tévésztár ellopott nyájáig
Két nagyon különböző lopás – egy 233 darab szarvasmarhát érintő rablássorozat Kelet-Németországban és 11 juh eltűnése Jeremy Clarkson angliai farmjáról – ugyanarra a trendre mutat: mivel az állatok értéke továbbra is magas, az élőállat az szervezett bűnözés célpontjává vált.
Martina Osmak
Director of Marketing
Évekig a gazdaságok biztonsága elsősorban a betegségek, a járványvédelmi intézkedések és az állatjólét körül forgott. Most azonban egy másfajta kockázat erősödik Európa-szerte. Maguk az állatok váltak zsákmánnyá. Két, egymástól nagyon különböző léptékű lopás mutatja meg, mennyire elharapózott a probléma.
Két lopás, egy aggasztó minta
Kelet-Németországban egész csordák tűntek el gazdaságokból néhány héten belül. Angliában pedig tolvajok a nyáj egy részét vitték el az ország egyik leghíresebb farmjáról. Az egyik eset ipari léptékű, szervezett bűnözésnek tűnik. A másik inkább egy kisebb, helyi rajtaütésnek. Együtt azonban ugyanazt a kérdést vetik fel mindenki számára, aki az állatkereskedelemben dolgozik: mikor szűnik meg az állatlopás egyszerű vidéki kellemetlenség lenni, és mikor válik üzletté?
Németország: egész csordák tűnnek el egyetlen éjszaka alatt
A németországi Brandenburg tartomány a nagyüzemi szarvasmarhalopások gócpontjává vált. 2026 márciusa óta a rendőrség négy megerősített esetet számolt össze a térségben, amelyekben összesen 233 állat tűnt el, a kárt mintegy 337 000 euróra becsülik.
Az egyes esetek jól mutatják, mennyire merészek lettek a tolvajok. Az Euronews több példát is közölt Brandenburgból:
Radduschban egy gazda úgy találta, hogy a legelőről eltűnt a 48 szarvasmarhából álló csordája, körülbelül 75 000 eurós veszteséget okozva.
Herzberg közelében két héttel korábban 74 szarvasmarhát vittek el, a helyszínen teherautó-nyomokat hagyva maguk után.
Falkenbergben a tolvajok egy, a nyomozók szerint 40 tonnás nyerges vontatót hajtottak egy istállóhoz, és 69 fiatal üszőt raktak fel rá.
A rendőrség szerint hivatásos, szervezett bandákról van szó. A rajtaütések éjszaka történnek. Hogy eltüntessék az állatok származását, az állatjelző füljegyeket eltávolítják vagy hamisakra cserélik, és egyes esetekben altatószereket is bevethetnek, hogy az állatok csendben maradjanak a felrakodás alatt.
Mivel a haszonállatokat Németországban központilag regisztrálják, a nyomozók gyanítják, hogy sok ellopott állat kelet-európai országokba vagy az Európai Unión kívülre kerül, zárt, állatszállításra nem engedélyezett teherautókban elrejtve. Válaszul Brandenburg külön nyomozóegységet hozott létre, és fokozta az állatszállítmányok ellenőrzését.
Anglia: még egy híres nyáj sincs biztonságban
A második eset kisebb, de azért került a címlapokra, mert kit érintett. Jeremy Clarkson, a Chadlingtonban, Oxfordshire-ben található Diddly Squat Farm televíziós műsorvezetője azt fedezte fel, hogy 11 EasyCare juha eltűnt. Csak akkor vette észre, amikor megszámolta a nyájat, és azt találta, hogy 27 állatából 16 maradt.
A rendőrség szerint az állatokat egy éjszakai rajtaütés során vihették el az előző tíz nap valamelyikén. Az állatok piaci értéke meghaladja a 2000 fontot. A Thames Valley Police nyomoz az ügyben, egyelőre senkit sem tartóztattak le, Clarkson pedig üzent a tolvajoknak: hozzák vissza őket.
A történet azért keltett nagy visszhangot, mert megmutatta, hogy az állatlopás bármelyik gazdaságot elérheti, legyen az nagy vagy kicsi, híres vagy ismeretlen.
Miért lettek célpontok a haszonállatok
A közös nevező a pénz. A haszonállatok értéke Európa nagy részén magas maradt, így egy marhákkal teli kamion vagy egy juhokkal megpakolt utánfutó ma már komoly zsákmány.
A tenyészállatok különösen vonzóak a tolvajok számára. Gyakran évek gondos genetikai szelekcióját és jelentős befektetést testesítenek meg, és a pótlásuk sokszor jóval nehezebb, mint egyszerűen a piaci áruk megtérítése. Az állatlopás ráadásul része annak a szélesebb jelenségnek, amelyet ma már „farmbűnözésnek” neveznek, és amelybe beletartozik a drága gépek, illetve a traktorok GPS-egységeinek ellopása is.
Mit tehetnek a tulajdonosok és a kereskedők
Nincs egyetlen csodamegoldás, de vannak ésszerű lépések. Németországban, Írországban és az Egyesült Királyságban a gazdák egyre inkább a technológiára és a nyilvántartásra támaszkodnak, hogy megvédjék állományaikat és kereskedelmüket.
A gazdaságok biztonságának javítása kamerákkal, jobb istálló- és udvarvilágítással, valamint a szomszédok közötti közös riasztóhálózatokkal.
Az állatok és azonosítóik egyértelmű, naprakész nyilvántartása, hogy lopás esetén gyorsan be lehessen jelenteni és vissza lehessen követni őket.
Vásárláskor az állatok eredetének és tulajdonlási előéletének ellenőrzése, és óvatosság azokkal az ügyletekkel szemben, amelyeknél nem tisztázott, honnan származik az állomány.
Olyan kereskedelmi csatornák előnyben részesítése, ahol az eladó személyazonossága, tulajdonjoga és papírjai dokumentáltak és ellenőrzöttek.
Az erős nyomonkövethetőség és az igazolt tulajdonjog nem fog minden lopást megakadályozni. De megnehezíti az ellopott állatok értékesítését, és nagyobb biztonságérzetet ad a tisztességes vevőknek, hogy a megvásárolt haszonállatok valóban jogszerűen kerülnek hozzájuk. Ahogy a tolvajok egyre szervezettebbé válnak, az ágazat legjobb védekezése az, ha maga is még szervezettebbé válik.